Alternatív gyermekterápiák

Ismer?s-e valakinek a következ? felsorolás: kés?n tanult meg beszélni, egyedül enni vagy öltözni. Éjszaka sokáig bepisilt, sokszor elesik, ügyetlenke a mozgása, a labdafogása, nehezen ül meg nyugton még rövid ideig is. Tengeribeteg lesz mozgó járm?vön, elkalandozik a figyelme, viselkedése agresszív vagy éppen visszahúzódó, túlérzékeny, gátlásos. Gyakran vannak allergiás tünetei. S?r?n megfázik. Nehezen megy az írás, olvasás, a számtan, nehézségei vannak a tábláról másolással, nehezen tanult meg biciklizni vagy fára mászni, túlzottan reagál hirtelen zajra.

A szül?k kétségbeesetten és sokszor tehetetlenül állnak szemben saját gyermekükkel, érzik, hogy valami nincs rendben. Sok pedagógus széttárja karját, legjobb esetben elküldi a Nevelési Tanácsadóba és ott, amennyiben megfelel? szakember kezébe kerül a gyermek, van esélye kilépni ebb?l a számára is kellemetlen állapotból. Ugyanis ett?l a gyermek szenved a legjobban, azt elhihetik. Az id? telik, a gyermek bekerül az iskolába és a szül? itt döbben rá, hogy tényleg tenni kell valamit. Amikor már a teljesítmény az úr, amikor már nincs id? fejleszteni, mert a tanulásra kell koncentrálni, különben lemarad a gyerek, mi a megoldás? Igen, ilyenkor jön a futkosás, szakemberkeresés, és sokan csak a legnagyobb bajban fordulnak az alternatív módszerekhez.

Kineziológusként már egész másképp látom a gondokat és a lehet?ségeket. Ha egy gyermeknél nem fejl?dik ki az egyensúly, valamint a mozgáskészség automatikus szabályozása, akkor ez hátráltatni fogja ?t a tanulás és az élet számos területén, még akkor is, ha értelmi képességei átlagosak, vagy átlagon felüliek.

Sajnos a szül?k állandó sürgetése, hogy a gyermek minél hamarabb álljon fel és járjon, inkább zavaró, mint segít? szerepet játszik. A gyermeknek a mozgásfejl?dés során rengeteg tér kell, ahol gyakorol és gyakorol – önfeledten, játszva, szórakozva.

Az a felfogás hogy a tanuláshoz megfelel? érettség kell, nem újkelet?. Amikor szembesülünk azzal a ténnyel, hogy a gyermek nem felel meg ennek a követelménynek, nemcsak fizikai, de lelki síkon is sérelem éri ?t: nem lesz sikerélménye, megutálja a tanulást, nem szeret majd olvasni… és sorolhatnám. A „megnemfelelés” következményeként egy sor újabb probléma merül majd fel: visszahúzódás vagy agresszív viselkedés, önértékelési zavarok, elhízás, anorexia, dadogás… és megint csak sorolhatnám tovább – ezek már másodlagos tünetek lesznek.

A Peter Blythe neurológus és gyermekpszichológus által kidolgozott vizsgálati módszer és mozgásterápia segít a gondok megoldásában (Insitute for Neuro-Physiological Psychology). Ez a terápia, jóval mélyebbre hatol, mint az eddig ismert mozgásterápiák, ezáltal jóval hatékonyabb is. A vizsgálat alkalmával el?ször megbeszéljük az anyával a terhesség, a szülés körülményeit, majd a gyermek mozgás- és beszédfejl?dését. Ezután speciális mozgásteszttel megfigyelem, hogy milyen reflexek nem kerültek a megfelel? módon gátlás alá, aztán egy szintén speciális mozgássorozat alapján megtanítom a megfelel? gyakorlatokat. A gyakorláshoz napi 10 perc elegend?, a gyerekek szívesen végzik.

Feln?tteknél is eredményesen végezhet? a terápia, mely igen sok területen megváltoztatja az addig nehezen m?köd? életet.