Komposzt készítése biokerthez!

A szerves anyagok lebomlásának folyamata és jótékony hatása leginkább az erd?ben és a természetben figyelhet? meg ahol évr?l évre gyönyör? lombozatú fák és szép virágok hajtanak mindenféle gondoskodás nélkül.

Az erd? barna morzsalékos talaját nem más minta komposzt adja, vagyis a lehullott,, falevelek ágak évr?l évre lebomlanak, így mindig termékeny talaj lesz az eredmény.

Ezt a különleges talajt mi magunk is el?állíthatjuk kertünkben, elég összegy?jteni a konyhai hulladékot és a kerti lehullott ágakat, leveleket.

Ha ezeket a hasznos növényi hulladékot elégetjük, nem csak növényeinket fosztjuk meg a tápanyagtól, de a környezetet is károsítjuk. Egy kerti hulladék égetésnél annyi széndioxid keletkezik, mintha egy kiállnánk egy forgalmas f?útvonal mellé.

Hazánkban még mindig kevés kertben látni komposztáló konténert, de talán egyre többen gondolják, úgy megéri a fáradtság és összegy?jtik a levágott füvet vagy az ?szi avart és felhasználják, a bel?le készült jó min?ség? talajt.

Hogy mennyire messze járunk, még a nyugati kultúrától mi sem bizonyítja jobban egy nem rég leadott riport a tv-ben, ahol egy lakótelep közelében a kertészek összegy?jtötték kisebb kupacokba az ?szi avart, amit kés?bb elszállítottak volna, mire a helyi lakosok látva a levél halmokat pár napon belül a falevélkupacból hatalmas szeméthalmot emeltek. Sokan nem is értik miért van összegy?jtve a falevél az út szélén és úgy gondolják újabb szemétgy?jtés lesz a környéken.

Ha valódi szép biokertre vágyunk els? lépésként kezdjünk hozzá a szelektív hulladékgy?jtésnek, vagyis minden szerves és szervetlen hulladékot külön konténerbe gy?jtsünk össze.

A komposztáló tároló a kert h?vös árnyékos részén kapjon helyett, erre a célra mi magunk is építhetünk egy fa kalodát, de ma már a nagyobb barkácsboltokban is megvehetjük készen az edényt.

A komposztba érdemes az elején jó min?ség? istállótrágyát beszerezni, majd tehetünk rá konyhai hulladékot, lehullott faágat, vagy ?szi avart, de akár a levágott f?nyesedék is hasznos lehet.

Miért érdemes komposztot készíteni?

Els?sorban a komposzt javítja a talaj szerkezetét, növeli a vízmegköt? képességét, és fontos tápanyaggal látja el növényeiket. Ezen kívül gátolja a tápanyagok kimosódását a talajból, óvja a talajt és a növényeket a betegségekt?l és javítja a növények ellenálló képségét is.

Fontos hogy a komposztba ne kerüljük bele semmilyen fém, üveg vagy más szervetlen anyag. Kerüljük a fert?zött növényeket és gyomokat is, mert ezek magvai hamar kicsíráznak itt is. A nagyobb ágalkat vagy szárakat érdemes összeaprítani miel?tt a komposztba tesszük, így kés?bb könnyebb lesz átforgatni az egészet.

Az ideális komposzt eléréshez érdemes a következ? anyagokat felhasználni :

Fakéreg, f?részpor, pl. feny? vagy bükk, kartonpapír, konyhai hulladék, kávézacc, kerti hulladék, avarlomb, f?nyesedék, réti széna, friss baromfi trágya, marhatrágya, zöldség maradványok, hüvelyesek héja, gyümölcshéj, t?zeg, oltott mész, csontliszt, homok, krumpli héj, emberi haj, feny?t?, dohány, paradicsomlevél, csalán.

De nagyon hatással van a komposztra, ha gyógynövényekb?l készítünk oldatot.

Fúrjunk, egy mély lyukat a komposzt közepére majd ebbe a lyukba öntsük a cickafark, csalán, körömvirág, kamilla vagy más gyógynövények keverékét.

Láthatjuk, hogy a komposztba számtalan szerves anyagot tudunk felhasználni, és mindez egy fillérbe sem kerül.