Főoldal Ajánlom ismerősömnek Kapcsolat

eszközök:

Könny? és mégis nehéz
Mosolyogj, és a világ visszamosolyog rád!

Ugye, milyen könny?, s mégis milyen nehéz? A kisgyermek még szívb?l tud kacagni, ám feln?ttként már sokszor érezzük úgy: min is nevetünk tulajdonképpen?
Nincs jobb a jóíz? nevetésnél – a mosoly stresszoldó és gyógyító hatású is! Vajon hogyan alakult ki a mosoly, és mi lehet az oka, hogy manapság olyan nehezen megy ez nekünk? Ha a fizika szempontjából nézzük, a mosoly egy rendkívül egyszer? dolog.

Olyan arckifejezés, amely során mozognak a száj két végéhez es? izmok. Nemcsak a száj, a szem környéke is „mosolyog”, illetve itt is látszik a mozdulat. Az arcon gödröcske keletkezik: ez a gribedli.

A mosoly a vidámság, elégedettség, öröm, kedvesség jele. Ha nem ezekb?l az érzésekb?l, hanem például ijedtségb?l fakad, grimasz lesz bel?le.

A mosoly egy szerte a világon ismert kommunikációs eszköz is: a félelmet eloszlatja, barátságos közeledést, együttérzést is jelez. Több szakterület is foglalkozik a mosollyal, amely gyógyító hatású is – így a nyelvészet és a pszichológia, de létezik nevetésterápia is.

A mosoly története

Vannak biológusok, akik szerint a mosoly kezdetben a félelem jele volt – grimasz jelleg?, és valószín?leg a majmoktól származik, tehát nagyjából 30 millió éves. Minden fajnál máshogyan fejl?dött ki a mosolygás – de a legeltér?bb a folyamat az embereknél. Indulatokat is kifejez: szeretetet, szerelmet, boldogságot, büszkeséget, és zavartságot is. A tudósok szerint létezik számos mosolyféle.

Az egyik különleges, amelyre az anatómia kutatói nagyobb figyelmet fordítanak, az úgynevezett Duchenne mosoly, mely Guillaume Duchenne francia orvosról kapta a nevét. Ezt ?szinte, spontán mosolynak tartják. Amikor így mosolygunk, mindkét, a száj sarkának megemelkedéséhez szükséges nagy járomcsonti izom megemeli az arcvonalakat, ráncokat formál a szem körül összehúzódása is. A másik típusnál, ami nem Duchenne-mosoly, csak a nagy járomcsonti izom mozog.

Szabad mosolyogni!

Napjainkban egyre kevesebb ember mosolyog. A szakért?k szerint a „leszoktatási” folyamat már ott elkezd?dik, hogy az óvodában, iskolában csendre és fegyelemre nevelnek minket – folyamatosan megfelelni, odafigyelni, befogadni a tananyagot, kés?bb egyéb információkat, viccel?dés nélkül.

Feln?tté válva lassan elfelejtünk gyermeknek lenni, önfeledten örülni és nevetni. Pedig a nevetés számos olyan folyamatot indít el szervezetünkben, melyt?l jobb lesz a közérzetünk és testünk általános állapota is. Szétárad az adrenalin a szervezetünkben, emelkedik a vérnyomás, kés?bb az átlagos alá megy, majd háromnegyed óráig ugyanazon a szinten marad.

Csökken a stresszhormon termel?dése, az endorfiné és szerotoniné viszont n?. A nevetés serkenti az immunrendszert, méregteleníti a szervezetünket. Arról nem is beszélve, hogy a nevetés edzésben tartja az arcizmainkat, és kevésbé leszünk ráncosak, ha sokat mosolygunk, nevetünk!

Környezete pedig pozitívabban viszonyul a mosolygós, nyitott emberhez. Kellemes élményeket és kedves ismer?söket vonz be magának.

Nyomtatható változat

Megosztás a Facebook-on

Ajánlja a cikket
--- visszalépés ---
forrás: ma.hu
Ajánljuk


Most megy a TV-ben:

Küldj egy névnapi képeslapot



nevű ismerősödnek!

Kövess minket a Facebook-on is


Facebook oldalunkFacebook oldalunk megnyitása.

Felhőkép