Főoldal Ajánlom ismerősömnek Kapcsolat

eszközök:

A rostok élettani hatásai
A rostban gazdag táplálkozás jótékony hatásáról már Hipokratész is beszámolt. Mégis csak az 1950-es években kezdtek el komolyabban foglalkozni vele.

Ugyanis ekkor kerültek nyilvánosságra olyan megfigyelések, melyek összefüggést mutattak ki a rostbevitel és a krónikus nem fert?z? megbetegedések között.

A gyümölcsök közül a legtöbb rosttartalommal a málna és a piros ribizli rendelkezik, ezt követi a körte, a szilva és a sz?l?. A zöldségek közül a legrostosabbak a száraz hüvelyesek, a bab és a lencse.

Ma már köztudott, hogy a rostok növelik a bélmozgást, el?segítik a jó bélm?ködést. Segítik a székrekedést, ezáltal lerövidítik a béltartalom áthaladását a bélcsatornában, megakadályozva a székrekedés kialakulását.

A rostban gazdag étrenddel elkerülhet?ek a vastagbél különböz? betegségei, a vér magas koleszterin és cukorszintje.

A rostok segítségükkel különböz? káros anyagokat mosnak ki a szervezetb?l. Az étkezési rost csökkenti a zsírok felszívódását, javítja az anyagcserét és az emésztési funkciókat is.

Egy nemzetközi európai szervezet négy és fél éven keresztül végzett több mint 500 000 f?vel összehasonlító felmérést. A vizsgálat eredménye bizonyította, hogy azok között a résztvev?k között, akik naponta átlag 35 g növényi rostot fogyasztottak, 40 százalékkal kisebb volt a vastagbélrák el?fordulása, mint azoknál, akik naponta csak a szokásos 15 g rostot fogyasztották.

A rostoknak fontos szerepük van a fogyókúrában is. Nagy vízköt? képességük révén és saját tömegük segítségével megnövelik a béltartalom mennyiségét, ezáltal telítettségérzetet biztosítanak, ami által csökken az étvágy. Mindehhez szükséges a b?séges folyadékbevitel, ami átalagosan 2-3 liter folyadékot jelent.

Ha ez nincsen meg, akkor akár problémát is okozhat, a rostok a nedvességet a bélfalból vonják el, ez pedig székrekedéshez vezethet.

Rostok fajtái
A különböz? élelmi rostok közül négy típus különböztethet? meg. Megkülönböztetünk növényi és állati eredet?, vízben oldható és oldhatatlan rostokat. Mindegyik élettani szerepe eltér?.

A vízben oldódó rostok ( sárgarépa, alma, banán, burgonya zabfélék, citrusfélék, árpa és babfélék) jól csökkentik a koleszterinszintet és a vércukorszintet.

A vízben nem oldhatók alkalmasak a székrekedéses panaszok javítására, növelve a széklet mennyiségét, és csökkentve az étel bélben való tartózkodásának idejét.

Ilyen rostok a teljes ki?rlés? gabonalisztekb?l készült pékárukban, diófélékben és egyes zöldségekben fordulnak el?.
Mennyi rostot fogyasszunk?

Feln?tt számára az ajánlott napi rostbevitel 25–30g. A kutatások szerint a magyar lakosság fogyasztási szokásai ett?l jelent?sen elmaradnak, kb. 15-23 grammnyi mennyiség között mozog.

A napi rostbevételt úgy lehetne növelni, hogy fehér lisztb?l készült ételek helyett a teljes ki?rlés?t választjuk.

* Fehér kenyér helyett barna kenyeret válasszunk.
* Fehér rizs helyett barna rizst válasszunk.
* Fehér lisztb?l készült tészta helyett teljes ki?rlés? lisztb?l készültet válasszunk.
* Chips, csoki helyett válasszunk magvakat, pisztáciát, kesudiót, egyéb dióféléket.

Reggelire fogyasszunk zabkorpát, joghurttal vagy tejjel.

Napi étrendünkbe próbáljunk meg beilleszteni öt adag zöldséget és két adag gyümölcsöt, mellyek biztosíthatjuk a napi rostbevitelt.

Ugyanakkor ne felejtsük el a napi két-három liter folyadék (víz) fogyasztását, a rostok egy része vízzel együtt fejti ki hatását!

Nyomtatható változat

Megosztás a Facebook-on

Ajánlja a cikket
--- visszalépés ---
forrás: ma.hu
Ajánljuk


Most megy a TV-ben:

Küldj egy névnapi képeslapot



nevű ismerősödnek!

Kövess minket a Facebook-on is


Facebook oldalunkFacebook oldalunk megnyitása.

Felhőkép