N?i és férfi szerepek?

Mi tagadás, a n?i és férfi minták szálai összegabalyodtak a küls? igényekhez való alkalmazkodásban, így a modern n? keresi n?iségének kibontakozási lehet?ségeit, hogy tartani tudja az egyensúlyt az anya, n?, szeret?, karrier és a dolgozó n? szerepei között. A legtöbb férfi megéli szerepeinek csorbulását, lekicsinylését és a n?i er?fölényt.


A mindennapok nehézségei, a pénz, a munkaer?piac, az emberek türelmetlensége, az igények, a vágyak kielégítésének korlátozottsága, nagy kihívást emelnek az emberi és a párkapcsolatok elé is. Nem ritka, hogy a n?k a megélhetés, talponmaradás, a siker érdekében férfias szerepeket öltenek magukra és a férfiak pedig háttérbe szorulva, a gyengébb oldalukat mutatják kedvesüknek és a világnak. A n? férfira, a férfi n?re vágyik, mégis a legtöbben a különélést választják.

Hogyan maradjunk szerepünknél?

Tanulhatunk más és más szerepeket, lehetünk máról holnapra Istenn?k, vagy Istenek, csábító vad asszonyok, szexis vadócok, öntudatos sikeres n?k és férfiak, de ugyanígy tanulhatunk ?si n?i energiákról, tündérekr?l és még sok mást. Már ezek önmagukban annyi szerepet kínálnak nekünk, hogy több életre felkészülhetünk általuk és mégis, mostanra sem a n?, sem a férfi nem találja a szerepét.

Szerepekr?l beszélni önismeret nélkül nem lehet. Önismeret. Ismer?sen cseng a fülünkben, de vajon mit jelent? J. Krishnamurti a következ?ket mondja róla: „Az önismerethez nincs bevált recept. Lehet pszichológushoz, vagy lélekbúvárhoz fordulni, hogy megtudjunk valamit önmagunkról, de az még nem önismeret. Az önismeret akkor valósul meg, amikor megismerjük magunkat valamilyen kapcsolatban, amely minden pillanatban megmutatja nekünk, kik vagyunk. Az emberek többsége képtelen úgy tekinteni kapcsolataira, hogy azokban saját magát vizsgálja, mivel elutasítja, vagy azonnal megindokolja azt, amit lát. Ítélkezünk, értékelünk, összehasonlítunk, tagadunk, vagy elfogadunk, de sohasem figyeljük meg, hogy ténylegesen mi történik. A lényeg,- mely a látható világ mögötti Valóság – láthatatlan marad. Sok ember számára ez t?nik a legnehezebbnek, pedig kizárólag ez lehet az önismeret kezdete.„

Mert mi történik? Az, hogy csak úgy megtörténik és azonnal automatikusan reagálunk, öntudatlanul védekezünk, azonosulunk. Min?sítünk, okoljuk a másikat. Amikor valaki számunkra bosszantóan viselkedik, idegességünkben akár veszekedhetünk is és ekkor már nem állunk messze attól, hogy ?t okoljuk a kellemetlenségekért. Dohogunk és tépel?dünk, mert önközpontúak vagyunk. Csak kevesek képesek a dolgokat úgy látni, mintha a semmib?l erednének, úgy látni, ahogy vannak. Inkább hozzáteszünk ahhoz amit látunk, vagy elveszünk bel?le. J. Krishnamurti a tudatosságról is beszél, de mit jelent a tudatosság?

A tudatosság

A mai értelemben divatosan használt tudatosság egyfajta következetességet jelent, egy cselekedet feltétlen megtételét. De mi van akkor ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy várják azt? Ez a tudatosság elillan, s mégjobban feler?södik az „én”.

Amikor megosztott tudatunkkal végezzük a dolgokat, akkor felosztunk jóra és rosszra. A teljes tudat egységes, ilyenkor a dolgok nem ilyenek, vagy olyanok, hanem vannak, úgy, ahogy . Tudatosan percr?l perce megélhetjük azt, hogy vagyunk. Állunk, eszünk, sétálunk, ülünk. Megéljük azt, hogy jelen vagyunk mindenben amit cselekszünk. Tudatos életünk azt jelenti, hogy emlékézünk önmagunkra. Amikor tudatosan megfigyeljük önmagunkat, akkor fokozatosan törjük át az „én” téves elképzeléseit, a korlátokat. Lehet?ségünk van jelen lenni, éberen viszonyulni az életünkhöz, de ez némi er?feszítést kíván meg t?lünk. A gyakorlás által egyre inkább nem leszünk a küls? körülményeknek rabszolgái, a szeszélyeknek, hangulatnak, id?járásnak, mások és a saját magunk kedvének, akaratosságának kiszolgáltva. Nehéz, nagyon nehéz.

A kapcsolatok egyensúlya

Hibák vannak és érezheti az ember, hogy a másik nem tud a számára a kedvez?en viselkedni úgy, hogy az mindig jó legyen. Dehát a világ nem úgy forog, ahogyan azt szeretnénk. Nem tudjuk a másikat megváltoztatni és dühünkben értelmetlenül okolni ?t a magunk gyengeségei miatt. Viszont tudunk mást tenni, nézzük csak:

1. Szemfülesen rajta csaphatunk ugyan a másik ember gorombaságán, ügyetlenségén, dühén, vagy lustaságán és ekkor máris van egy másik lehet?ségünk is : az, hogy amit a másikban kifogásolunk és nehezen viselünk el, megjavítsuk magunkban.

2. Mivel a problémák adottak és nehézségek vannak nem érdemes a helyzetet min?sítéssel megterhelni, hiszen ez újabb és újabb konfliktusokat hoz magával. Törekedjünk rá, hogy min?sítés nélkül közelítsünk egymás felé, - szemléljük a történéseket. Adjunk lehet?séget arra, hogy ne fejezzük ki a negatív érzelmeket.

3. Ha tudatosan figyelünk tevékenységeinkre, er?sítjük emberi kapcsolatainkat és támogatjuk az önként vállat cselekvéseinket.

Férfi és n?i szerepek

A szerepekben megmerevedni, azokhoz ragaszkodni nem érdemes. Sem a régi klasszikus, sem pedig a modern szerepek nem érnek ennyit, viszont sokat tanulhatunk bel?lük és azt mindig. Ha ragaszkodsz egy szerephez elveszíted éppen azt, ami bels? kívánságod: a n?i és férfi jelleg csodáját, a nemek közti különbség játékát, a n?iség kivirágzását és a férfival való kapcsolódást.
Van a konyha, néha mosni és f?zni kell, le kell fussunk a boltba, sír a gyerek, nem jön a taxi és kifut a tej, dolgozni kell és undok a f?nök, veszekszik az asszony, mert a haverokkal kimaradtál, fáradt vagy és nem megy a szex, nincs pénz. Igen, de tudod, van valami, ami mindezeken túlmutat és létezésed meghatározó eleme: az a tudatosság, amelyik összeköt a Valósággal. Vezetésében rátalálsz a szerepedre, hiszen ott van benned, csak megfeletkeztél róla, megfeledkeztél önmagadról. Hát ébredj, ébredj tudatára!

(Eredeti cím: N?i és férfi szerepek? – az írás a Turiyam tanításainak és készül? könyvének része, így egészben, vagy részben fehasználni, idézni bel?le csak az erre való hivatkozással lehetséges és csak így!)

Szöveg: Knolmár Marica