Főoldal Ajánlom ismerősömnek Kapcsolat
 <-->
eszközök:

Az egészség ára
Nyilvánvaló tény, hogy a betegség nem olcsó mulatság: a gyógyszerek, a kórházi ellátás, a munkából való kiesés az államnak és az egyénnek is sok pénzébe kerül. Az is világos, hogy az egészség a legf?bb érték. De vajon melyik éri meg jobban anyagilag: kezelni a betegséget vagy megel?zni?

Az egészségügy költségeir?l és hatékonyságáról Dr. Apor Péter sportorvos, a Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Karának professzora, az Oxygen Medical szakért?je írt tanulmányt.

Kulcskérdés a mozgás és táplálkozás

A mozgásszegény életvitel és a testzsírfelesleg által okozott krónikus cardio-, vasculometabolicus betegségek anyagi terhe tetemes mind az egyén, mind az országok számára. Bár országonként jelent?s különbségek mutatkoznak a számszer?ségben, az biztos, hogy a világ bármely részében olcsóbb a megel?zés a testmozgás és az egészséges étkezés terjesztésével, mint amennyibe ez gyógyszerekkel kerül.

Ha csak azt a tanulmányt nézzük, amely szerint a hátránnyal (betegséggel, elhízással, stb.) él?k a 21–65 éves népesség 6–9%-át tették ki 1996 és 2004 között az Amerikai Egyesült Államokban, s az összes egészségi kiadásuk személyenként 10508 dollár, míg az egészségeseké 2256 – már látványos a különbség. Colditz és munkatársai a korábbi ismeretek alapján azzal számoltak, hogy a szabadid?s fizikai aktivitás hiánya 24 milliárd dollár (1998-as értékben) direkt veszteséggel jár, ami az egészségügyi kiadások 2,4%-a.

A 30 feletti BMI 70 milliárd dollár direkt költséget okoz, a fizikai inaktivitástól függetlenül is. Egy kínai elemzés a túlsúly és következményei miatt 2000-ben a nemzeti jövedelem 3,6%-ának, 2025-re a 8,7%-ának elvesztését jelzi. Nyilvánvaló tehát, hogy közös érdekünk az egészségesebb életmód el?mozdítása!

A cukorbetegség nem olcsó mulatság

Az Amerikai Diabetes Társaság 17,5 millió cukorbeteggel és 174 milliárd dollár költséggel számol a 2000-es években – döbbenetes adat! Ebb?l a kiadások felét a kórházi ellátás jelenti, a gyógyszerek és egyéb eszközök 12%-ot, a komplikációk gyógyszeres és egyéb ellátása 11%-ot, az orvossal találkozások 9%-ot tesznek ki. Amíg a direkt költségek 33-szorosra, az indirektek (mint munkakiesés, leszázalékolás, stb.) még ennél is magasabbra n?ttek az USA-ban 30 év alatt a cukorbetegek ellátásában.


Mi lehet a megoldás?

Herman W. H. és csoportja a Diabetes Prevention Program keretében 3234, átlagosan 51 éves,

34 kg/m2 BMI-j?, csökkent glükózterhelhet?ség? személyt vizsgáltak, akik véletlenszer? besorolás alapján kaptak placebót vagy gyógyszert, illetve kerültek az „életmódcsoportba”. Az utóbbiban a cél a legalább 7%-nyi súlycsökkenés és a heti legalább 150 percnyi fizikai aktivitás volt. A személyeket 2,8 éven át követték. Az eredmények és a költségek elemzése azt mutatta, hogy a direkt egészségügyi költségek a placebocsoporthoz képest a gyógyszeres kezeléssel 2269 dollárral, az életmód-beavatkozással 2191 dollárral kerültek többe 3 év alatt, személyenként.

Ha elterjedne ez a megel?zés a napi gyakorlatban, akkor egy min?ségi, cukorbetegség nélküli életévedzéssel 27 ezer, gyógyszerrel 35 ezer dollárba kerülne. Ugyanez a vizsgálat tükrözte azt is, hogy a cukorbetegség el?fordulása gyógyszerrel 31%-ban, míg életvitel-változtatással 58%-ban kerülhet? el.

Az elhízás is viszi a pénzt

Mivel a diabétesz kialakulásában komoly rizikófaktor az elhízás, egy másik tanulmány ennek költségeivel is foglalkozott. Jacobs-van der Bruggen és munkatársai arra az eredményre jutottak, hogy az átlaglakosságban közösségi életmódjavítással egy diabetes jelentkezését 20 év alatt 2–9 ezer euróval lehet megel?zni, míg a kövéreken az egészségügyi ellátás által szorgalmazott intenzív életvitel-változtatással húsz év alatt minden 7-30 személyb?l csak egy cukorbetegség fellépését lehetne megel?zni, és mindezt 5–21 ezer euró befektetéssel.

A túlsúly önmagában nagyon nyomós rizikótényez? az érelváltozások, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, egyes mozgásszervi betegségek, egyes malignus elváltozások jelentkezésére. Ha súlyfelesleg nem volna, a fenti krónikus betegségek és az ehhez kapcsolódó költségek is jóval kisebb arányban jelentkeznének. (Csak példaképpen a költségekr?l: az infarktus utáni els? évben a kórházi egészségbiztosítási költségek a 65 év feletti n?knél 476 ezer Ft/év, a 45–64 év közöttieknél 429, a 45 évnél fiatalabbaknál 229 ezer Ft/évre teszik, az id?sebb férfiakon némileg kisebb ez az összeg.)

Helytelen életmód - gyengébb teljesítmény

A 27 feletti BMI-j? személyek körében a komorbiditások magas száma miatt a produktivitás lényegesen rosszabb, az aktivitásukban akadályozottak, mind a fizikai, mind a mentális teljesítményük gyenge, rosszabb életmin?séget jelezve. Ezért tehát a munkáltatóknak is érdemes elgondolkozniuk a költséghatékony megoldásokon.


Jó példa erre az austini metrótársaság, amely az 1282 dolgozója számára 24 órás nyitva tartású fitneszlehet?séget, instruktort, egészségi sz?rést, személyes tanácsadást szervezett. Ett?l kezdve a társaság egészségügyi kiadásai kevésbé emelkedtek, mint a korábbi években és mint az amerikai átlag, majd a 4. évben csökkeni kezdtek. A dolgozók hatékonysága és lojalitása pedig ezzel párhuzamosan n?tt.

Prevenció: életmódváltás

Noha minden ajánlás egyértelm?en az életvitel-változtatást helyezi els? helyre a krónikus betegségek megel?zése és kezelése terén, a feladat kivitelezése nem könny?. Els?sorban a viselkedésváltoztatásra irányuló törekvések kerülnek kevésbe (800 euró/év), különösen, ha az alapellátást végz? egészségügyi személyzet aktív ebben. Nyomtatott anyagokkal meger?sített tanácsadás a háziorvos és az alapellátók részér?l tartoznak a 100 euró/f?/év költségnél olcsóbb beavatkozásokhoz. A felügyelt testmozgásprogramok nyilván a centrumokban költségesebbek, de hatékonyak.

A közösségben indított kampányok, az egyénileg szorgalmazott egészséges viselkedés-változtatás, a testmozgási lehet?ségek kiépítése és/vagy hozzáférhet?bbé tétele egyaránt csökkenti a be nem avatkozáshoz képest a szív-ér betegségek, a cukorbaj, a mellrák, a vastagbélrák el?fordulását, a fizikai aktivitás mennyiségét?l és intenzitásától függ?en. Mindegyik beavatkozás költséghatékony, megéri a pénzét, ezért lényeges, hogy a fizikai aktivitás el?mozdítása legyen az egészségi ellátás része.

Az egészségesebb életmódra áttérés, a kell? mérték? rendszeres testmozgás vitathatatlan el?nyökkel jár a krónikus betegségek megel?zése (és a rehabilitáció) terén. A cél tehát az, hogy minél több embert (f?leg a nagy kockázattal él?ket) rávegyünk a heti legalább ötször félórás lihegtet? (közepes intenzitású, állóképességi jelleg?) testmozgásra, valamint az er? és izomtömeg megtartását célzó rezisztenciagyakorlatok és az ízületi mozgásterjedelem meg?rzését szolgáló nyújtások és gimnasztika végzésére.

Nyomtatható változat

Megosztás a Facebook-on

Ajánlja a cikket
--- visszalépés ---
forrás: ma.hu
Ajánljuk


Felhőkép
ADVENTI KALENDÁRIUM

Online karácsonyi rádió
Hallgasson bele a legjobb karácsonyi zenékbe!





Küldj egy névnapi képeslapot



nevű ismerősödnek!

Kövess minket a Facebook-on is


Facebook oldalunkFacebook oldalunk megnyitása.